Abban a két évtizedben, amikor szerkezetében a mai Szolnok létrejött, a lakosság száma 50 ezerről 80 ezer fölé nőtt. Bő két évtized alatt két főtér, minimum három lakótelep, tucatnyi kulturális intézmény épült, hiszen arra számítottak, hogy az ezredfordulón már 120 ezer szolnoki lesz.
Szolnok második világháború utáni történetének első korszakát, amikor szocialista nagyvárost kezdtek faragni belőle, két régi emlékmű áthelyezése is határolhatja. Ebben a 15 évben átfogó változások csak az ipartelepen történtek, ám a belvárosban már születtek brutalista középületek.
Az SZTK-t 1955 februárjára sem sikerült átadni, és csúszott az Áchim úti iskola építése is. Tíz évvel később felújították az SZTK előtti teret, és bontották a Kereskedelmi Bankot. Újabb tíz év múlva 100 kukát kapott a város. A Tiszaligeti strandon pedig 1985-ben új hévízkutat fúrtak. Régi lapok hírei.
A fotókon is megörökített Szolnok második nagy korszakának határait a "szép Tisza-híd" felrobbantásával is kijelölhetjük, hiszen az 1911-ben átadott műtárgy belváros felőli végét az első és a második világháború végén is belerobbantották a Tiszába. A kettő között persze sok minden épült.
Felnőttek 15, nyugdíjasok, diákok és katonák 8 forintért válthattak belépőt Szolnok négy fürdőjének bármelyikébe 1982-ben. A tiszaligeti Hotel Touringban egy 2 ágyas szobát napi 350 forintért lehetett kivenni, igaz, ehhez hozzájött a 6 vagy 12 forintos üdülőhelyi díj. Tiszatour kínálat anno.
