Az előző századforduló környékén alakulhatott ki a Szolnok főutcáját és a főváros felé vivő utat összekötő közterületünk. Szathmári József a harmadik neve, nagyjából fél évszázada amolyan zsákutca. Szolnok legnagyobb tömegszerencsétlensége kötődik ehhez az utcához.
A Kossuth utcai palotasor utolsóként elkészült épülete, amely ma már szerényen húzódik meg a néhai járási tanácsból lett adóhivatal és az üresen álló Császy-féle ház között. Földszintjén két cukrászda is működik, holott vendéglőnek épült, és évtizedekig itt működött "A Halászcsárda".
A névadáskor talán még házszám se volt a neves tüdőgyógyászról elnevezett úton. Ezen a nyáron viszont már Szolnok egyik leghosszabb, ám még mindig jórészt üres közterülete lett a Tallinn városrészi Dr. Sebestény Gyula út. Ha az álmok valóra válnak, egyszer a Tiszáig is elérhet.
A Kossuth és a Szigligeti út sarkán álló, földszintje nagy részén a "Hatvanasnak" helyet adó házat 1941 nyarán kezdte építtetni a Szolnoki Czukorgyár Rt. Állandó Alkalmazottainak Elismert Nyugdíjpénztára. A Münnich Aladár tervei alapján épített házat csak a háború után adták át.
A Scheftsik-telep alig száz éves utcája, ami 1947 óta viseli az Ady által "parasztapollónak" aposztrofált politikus nevét. Az Áchim András út kialakulása jól nyomon követhető a város második világháború előtti térképein. Névadója gyilkosára is utca emlékeztet Szolnokon.
