Hogy az ötvenes évek vége felé Lóhúsbolt is volt Szolnokon, immár nemcsak a megyei napilap korabeli, ünnepi nyitva tartásról szóló tudósítása igazolja, hanem Zombori Sándor, egykori vízvezeték-szerelő albumából előkerült fotó is. Négy elegáns, fiatal férfi Szolnokon, nemcsak ezen a képen.
Annyi minden van elnevezve Szolnokon Verseghy Ferencről, hogy azt gondolhatnánk, a város valamelyik kiemelt utcája viseli a jakobinus összeesküvő, költő nevét. Azonban "csak" a szomszédos településekre vivő főút, magasztosabban, a néhai vár keleti kapujának környéke a Verseghy út.
Szolnok elkövetkező évszázada akkor lesz nyugodt, ha a Verseghy parkot egyszer sem keresztelik át. Legalábbis erre következtethetünk a város legnagyobb közparkjának és környékének bő évszázados névváltoztatásaiból. Nem is beszélve az egykor itt álló szobrok történetéről.
Mind az 1950 előtti, mind a mai névadója komolyabb közterületet érdemelne. Még szerencse, hogy buszmegálló van a torkolatánál, így viszonylag sokan tudhatják, hol van Szolnokon a Móricz Zsigmond utca. A Barossról nyílik, a néhai Sport cukrászda mellett és nagyjából az Adynál ér véget.
Szolnok XX. századi történetének egyik sokat emlegetett "forrása" a Scheftsik György által szerkesztett és Kalotai László által kiadott Jász-Nagykun-Szolnok megye múltja és jelene című vaskos kötet. Leginkább azért, mert néhány fotóval és jóval több szóval képet ad a város 1934 körüli állapotáról is.
