(NYÁR) Szolnok évezredes történetének egyik fontos mozgatójára, a sókereskedelemre utal ennek az egyre rövidebb, a Szapáry és a Magyar utca közötti közterületnek a neve. Ahogy elenyésztek a sóhoz kapcsolódó tevékenységek, úgy kapott új neveket a két évtizede ismét Sóházként jelölt utca.
(NYÁR) A Ságvári körút létrejötte Szolnok XX. századi fejlődésének egyik legjelentősebb, rendszereken átívelő momentuma. Az ott álló házak nem elsőségük vagy szépségük miatt fontosak és megőrzendők, hanem a városunkra kevésbé jellemző egységességük okán.
(NYÁR) Nem tudom, hogy egy alig negyvenéves térkép nevezhető-e réginek. Abban azonban biztos vagyok, hogy a Szolnokról valamikor a hetvenes évek elején készített térképek izgalmas dolgokról mesélnek. Például a régi Tabánról, az állomás környékéről vagy a Tiszaligetről.
(NYÁR) Sok szempontból Szolnok legizgalmasabb közterülete. Mégis sokaknak hosszasan kell gondolkodniuk azon, hol is található. Mert a "gólya" vagy a "víztorony" megjelölések alapján könnyebben eszünkbe jut, mint a valódi nevéről.
(NYÁR) Nagymamád a polgáriba járt, te a Koltóiba, a gyereked meg a Belvárosiba. És mégis ugyanazokhoz a falakhoz fűznek emlékek. Azt hittem, a mai Templom utcában álló épület mindig iskola volt, aztán kiderült: a két háború ebbe is beleszólt.