Negyedszázaddal ezelőtt még dübörögtek Kelet felé azok a vasúti szerelvények, amelyek a kivonuló szovjet csapatokat szállították el Magyarországról. Ezzel Szolnokról is eltűntek az "orosz" katonák, akik a város négy pontján állomásoztak 45 évig, ideiglenesen. Például a Százados úti laktanyában.
NYI: Kétség nem férhet hozzá, hogy közművekre szükség van. Miként azt sem vitathatjuk, hogy a közszolgáltatások működtetéséhez különböző kapcsolók, mérők és irányító egységek kellenek. Abban viszont bizonytalan vagyok, hogy mindhez külön láda kell egymástól méterekre.
NYI: A szolnoki lábasházak nem középkori eredetűek és talán nem is annyira szépek, mint a hasonló néven emlegetett soproni vagy kolozsvári épületek. Azonban különlegesek. Részben az építészeti megoldások, részben a gyaníthatóan azonos "szülőhelyük" és a megcsúfolásuk okán is.
NYI: A legendás Sarudi butik is egy pincében volt a néhai Ságvári körúton, amíg a mai bank miatt el nem takarították. Az is egy olyan régi "vágású" épületben volt, ami elképzelhetetlen lett volna pince nélkül. Kocsmák, boltok, műhelyek, szerkesztőségek, nyelviskolák működtek az alagsorokban.
Szolnok két aranykorában épült, és az utóbbi években megmentett belvárosi házakról írtam pár hónappal ezelőtt hasonló címmel. Szolnokot járva újabb jó példákat találtam, ám most nemcsak ilyenekről, hanem fájdalmasan pusztuló régi házakról is szó lesz.
