Arról már többször írtunk, hogy Szolnok új városközpontjának az alapkövét 1969. július 28-án helyezték el valahol a Ságvári körút és az Ady Endre út kereszteződésénél. Magát az alapkövet eddig nem sikerült megtalálni, viszont tartalmából egy másolatra bukkant a családi holmi között egy olvasónk.
A kollektív emlékezet szerint a Tallinn városrészt és a Várkonyi teret összekötő hidat 55 éve adták át. Azonban nemcsak emiatt érdemes most szót ejtenünk róla, hanem mert július elseje óta annak a Nyáry Lőrincnek a nevét viseli, aki 461 éve, szeptember első napjaiban, Szolnokot védte a töröktől.
Itt vannak. Elkezdődött. Hömpölygünk a Maláta tér és a Tisza színpad között. Húsz éve nem látott ismerős, kicsit húzós, de finom sültkolbász, elképesztő ifjúsági zenekar, irodalom és bor az árnyas fák alatt. Az este csúcsa a Cimbaliband. Végre Tiszavirág Fesztivál!
A városi bringázáshoz nemcsak egy jó drótszamár és biztonságos kerékpárutak kellenek, hanem olyan tárolók is, ahonnan úgy vehetjük ki a járgányunkat, ahogyan beraktuk oda őket. A szolnoki kerékpártárolók skálája széles: a vacaktól a használhatóig, a régitől az újig.
(NYÁR) A kerítések funkciója, hogy területeket válasszanak el. Ezt megtehetik rondán, durván, egyszerűen, észrevétlenül. És emlékezetes módon is. Persze csak, ha akadnak ügyes lakatosok, akik nemcsak a munkájukat, de kicsit a szeretetüket is adják. Egy-két ilyen kerítés még Szolnokon is fellelhető.
