Az egyik kommentelő írta, hogy ők csak monszun köznek nevezik a Centrum és a vízügyi székház közötti névtelen közterületet, aminek állapota sokakat felháborított, és továbbgondolásra ösztönzött.
Micsoda emlékeket képes előcsalogatni néhány fotó, meg egy évtizedek óta nem létező hely. Német fiatalok, egyforintos lángos, szovjet ifjúsági film. Na és egy remek sátor, meg egy különleges autó.
Megoldhatatlan probléma? Ne beszéljünk róla? Aki szóbahozza, oldja is meg? Máshol és nálunk? Mindenről a politika jut eszünkbe? A galambürülék szolnoki helyzetét vetettem fel, amire sokan reagáltak.
A Merengő Krisztus avatásán érdekes szavak hangzottak el: "nem lenne itt semmi probléma, ha ugyanazt gondolnánk". A probléma az, hogy sokan nem azt gondolják, amit egyesek szerint kellene.
Nem így terveztem a májusi megjelenéseket, de a szolnoki valóság úgy hozta, két rovatban két pusztuló és egy elpusztult itteni házról is írtam. Úgy tűnik, sokakat zavarnak az eltűnő szolnoki házak.
