2025.11.18. (kedd)

Naphimnusszal köszönt be 2013

Naphimnusszal köszönt be 2013

Dátum:

A tavalyi nagy sikerű Tánckoncert után a jövő év is különleges zenei-táncos csemegével indulhat Szolnokon. A Szolnoki Szimfonikus Zenekar és a Magyar Állami Nép Együttes a Naphimnusz produkcióját mutatja be január 6-án a Tiszaligeti Sportcsarnokban.

A bajorországi Benediktbeuern kolostorában találták meg azt a Carmina Burana néven ismertté vált XII. századi versgyűjteményt, amelyből Carl Orff komponálta világhírű zeneművét. A mű a tavasz, a bor, a szerelem himnuszaként vált az európai zeneirodalom talán egyik legnépszerűbb darabjává. A gyűjteményben szereplő versek a középkor hol gyengéd, hol vaskos, hol lírai népies költészetének jellegzetes képviselői. A kódexben szereplő úgynevezett vágáns dalok az európai költészet számára is mérföldkövet jelentettek, hiszen a latin nyelvű versírás itt érkezett el a ritmikus és rímes verseléshez.

A Pannon freskó című előadást 2005-ben mutatta be a Magyar Állami Népi Együttes. Néhány gondolat az előadáshoz készült szinopszisból: „Az európai műveltség több évezredes történelme a mítoszok ködébe vész? Az antik világ, a népvándorlás hullámai és a kereszténység évszázadai után egységes, mégis változatos kultúra jött létre ezen a földrészen, amelyet a mi hagyományaink is hitelesen közvetítenek.”

Az előadásban a történelmi múlt elevenedik meg élő hagyományaink által inspirálva. Közismert dallamaink, táncaink különféle etnikai karaktereket felöltve bizonyítják európai összetartozásunkat. A produkció – az archaikus formák mai feldolgozásával – hitet tesz e közös kultúra folyamatossága mellett.

A Magyar Állami Népi Együttes és a Szolnoki Szimfonikus Zenekar együttműködése már több évre tekint vissza. Legújabb közös előadásuk a Naphimnusz, Carl Orff Carmina Buranáját és a Sebő Ferenc komponálta Pannon freskó részleteit állítja színpadra. A produkció, miközben két részre tagolódik, a rendezői szándékok szerint mégis egységes, nagy ívű gondolatként jelenik meg, amelynek karakterét a tánc mellett a komolyzenei, a régizenei és a népzenei megszólalások határozzák meg.

A látványos tánckoncert monumentális, hol sodró, hol lírai jelenetei felidézik az európai és benne a magyar kultúra világunkat formáló hatását. Érdemes újra és újra gyönyörködni benne, mielőtt a mindennapjainkat szorító globalizáció teljesen egységesre gyalulná változatos színeit. A kialakuló kép egyszerre új és ismerős, átélhető és megélhető.

A 2013. január 13-án este, várhatóan a Tiszaligeti Sportcsarnokban közönség elé kerülő produkcióban közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, a Nemzeti Énekkar (karigazgató Antal Mátyás), a Budapesti Ifjúsági Kórus (karigazgató: Gerenday Ágnes), a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus (karigazgató Molnár Éva), a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, Herczku Ágnes és Sebő Ferenc. Zenei rendező: Izaki Maszahiro. Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Székelyt nézni kell!

Szolnokon még csak vendégjátékként volt látható Székely Csaba dráma, így ha a legjobb kortárs magyar drámaíró darabjait akarjuk megnézni, vendégségbe kell menni. Például a Pinceszínházba.

A világ Magyarországon

A világon számtalan Magyarországnál sokkal rosszabb hely van. De azért a világ legjobb sajtófotóit felvonultató kiállítás helyszíne sokat elárul rólunk, meg az országról is, ahol élünk.

Operamese felnőtteknek

Aki látta az OSZT-on a budaörsiek Az igazság gyertyái című előadását, annak fel kellett kerüljön a „térképére” ez a főváros széli társulat. És meg kell néznie új darabjukat, a Répakirályt.

Jókai megőrzése

A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai 200 kiállítása becsülendő kísérlet arra, hogy a 21. században is népszerűvé tegye a 19. század nagy mesélőjét. Ám ehhez a 20. századi olvasók is kellenek.