Képzeljük el, hogy családi megtakarításainkat nem saját belátásunk szerint forgathatjuk vagy kamatoztathatjuk, nem a számunkra szimpatikus bankban helyezhetjük el, hanem az államkasszára kell bíznunk! Borzasztó lenne? A nagyobb családunk, a városunk pénzével pont ez történik.
Amikor azt gondolod, hogy a szolnoki közlekedésben már nem tudnak újat mutatni, akkor a Baross és a Petőfi út kereszteződésében felbukkan egy szürke Polo, ami a Petőfiről érkezők előtt vár a pékségben vásárlókra. Szolnoknak nem több sáv meg új híd kellene, hanem szabályos közlekedők.
Egy vállalkozás vagy néhány száz szolnoki érdeke az előbbre való? Egy vállalkozásnak kedvez a város képviselőtestülete, avagy átgondolt, hosszútávú városfejlesztési politika mellett kötelezi el magát? Az előző szolnoki képviselőtestület szekrényéből kidőlt újabb ügy legkevésbé a szagról szól.
A Szolnokra tervezett elektrolitgyárnak önkormányzatunk szempontjából már van egy haszna. Eltakar olyan ügyeket, amelyek amúgy minimum felháborodást válthatnának ki. Az idei költségvetés elfogadása után ugye letettünk arról, hogy Szolnok Európa Kulturális Fővárosa legyen?
A szolnoki önkormányzat kormánypárti képviselői, kiegészülve az élő szembesítéstől menekülő bukott polgármesterrel, képtelenek meghallani, hogy a helyiek nem kérnek az elektrolitgyárból. A helyiek pedig nem akarják tudomásul venni, hogy a döntési helyzetben lévőket ez nem érdekli.
