Harminc éve vasárnapra esett szeptember 30-a. A nap, amikor egy éven belül negyedszer járulhattunk a szavazóurnákhoz. A nap, amikor tulajdonképpen utolsó pillanataihoz ért egy éppen negyven évvel korábban felállított rendszer. Lehet nevetséges, de még tény: ön(magunkat) kormányozzuk.
Tíz éve, hogy kínai tulajdonú cég birtokába került a szolnoki Tisza Szálló. És ugyancsak évtizede, hogy az akkor beígért fejlesztéseknek semmi nyoma, így Szolnok emblematikus épülete tovább pusztul. Vajon milyen állapotban élheti meg megnyitásának 100. évfordulóját "A Tisza"?
Kívánom, hogy harmadikra sikerüljön! Örülnék, ha a harmadik már valóban arról szólna, amikről a megnyitókon beszéltek! Hét év alatt a harmadik ifjúságnak szánt közösségi teret avatták Szolnokon. Mit kezdjünk a fiatalokkal, ha nemcsak szemetelőknek akarjuk őket láttatni?
Gondoltam, jelzem, hogy én ahhoz a körhöz tartozom, amelyik elhiszi: a vírus létezik, és jobb félni, mint megijedni. Vitatkozni továbbra sem fogok, mert hiszek abban a kutatásban is, miszerint az alacsonyabb szellemi képességűek utasítják el a maszkot. Persze a betegség nem IQ szerint válogat.
A főváros, de az ország és Európa nyugati fele is legalább negyedórával közelebb került Szolnokhoz a nyáron. A következő csoda - a tervek szerint - 2022 tavaszán jöhet el, amikor elkészül a várost északról elkerülő M4-es újabb szakasza. Kérdés, hogy ez segít-e majd Szolnok közlekedésén.