2026.04.26. (vasárnap)

Nyakleves utalványozása

Nyakleves utalványozása

Dátum:

A református templom átadása után maximum tíz évvel készülhetett az ehhez a képeslaphoz felhasznált fotó. Nemcsak a kép, hanem az anziksz szövege is érdekes, hiszen írója egy gyöngéd nyakleves utalványozását kéri a címzettől.

A református templom átadása után maximum tíz évvel készülhetett az ehhez a képeslaphoz felhasznált fotó. Nemcsak a kép, hanem az anziksz szövege is érdekes, hiszen írója egy gyöngéd nyakleves utalványozását kéri a címzettől.

Ezt a képeslapot 1906. augusztus 7-én írták és adták postára Szolnokon. Bár a „Levelező Lap” már nem hosszú címzéses, azaz a hátulján nemcsak a címnek alakítottak ki jókora helyet, hanem a szövegnek is, feladója mégis a képes oldalára írta üzenetét. Minden bizonnyal, az akkor még nem is olyan régi képeslapírói hagyományok élhettek benne, hiszen eleinte a címzés mellé még csak pár szó volt írható. Ráadásul a postai díjszabást a szavak száma is befolyásolta.

A 109 éve elküldött szövegből egyértelműen kiderül, hogy annak idején a képeslapokat nemcsak üdvözletek küldésére, hanem egyéb üzenetek továbbítására is használták. Esetünkben a feladó például azt akarta finoman jelezni ezzel a lappal barátja kedvesének, hogy ideje lenne, ha a barát végre hírt adna magáról, azaz írna már. Ám ezt gyönyörűen hozza az ifjú hölgy tudomására. Mivel a címzésben az szerepel, hogy „Nagyságos Fábián Margitka úrileánynak”, azt feltételezem, hogy a hölgy maximum még csak jegyese lehet annak a bizonyos Lajosnak, akitől a képeslap feladója pár sort várt. A bő száz esztendő alatt elhalványult szöveg szerintem így szól: „Legyen olyan szíves Margitka utalványozzon ki az én Lajos barátomnak egy gyöngéd nyaklevest amiért egy sorra sem érdemesíti az ő K. barátját”. Legnagyobb sajnálatomra pont az aláíró nevét nem sikerül kisilabizálnom.

Jó lenne tudni, hogy Margitka lekeverte-e azt a bizonyos nyaklevest az erdélyi Zilahon, és Lajos írt-e végre a barátjának. Legalább egy hasonló képeslapot. Ahogy arra is kíváncsi lennék, hogy a kedves szövegen kívül foglalkozott-e a címzett, vagy éppen Lajos magával a képeslapon látható fotóval. Bízzunk benne, hogy nekik is feltűnt, milyen szép „ev. templom” áll Szolnokon. Aminek méreteire a kerítésen kívül álló gyerekek alapján is következtetni lehetett. Akik mind kalapban vagy sapkában bámulják a masináját bűvölő fényképészt.

Egyébként mai szemmel nézve érdekes a fotó készítésének a helye. A néhai fotós ugyanis a mai játszótér helyén állhatott. Viszont éppen egy kocsiúton. Amire természetesen van magyarázat. A Tószeg felől a Tisza-híd felé tartó kocsiút, amelyik hídfő előtt érintette a folyó parti piacokat is, a Verseghy gimnázium épületének átadása után nem a mai Sóház út nyomvonalán haladt. A főgimnázium előtt ugyanis egy kisebb park volt, amit gondolom, annak idején éppen azért alakítottak ki, hogy az épület főbejárata ne a rendezetlen, rakpart jellegű területre nézzen. Ezt a kis, bekerített parkot tehát megkerülte a kocsiút, és a kettő találkozásánál dolgozhatott a valamikori fotós.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Átnézünk a híd alatt

Weinstock Ernő 1928 és 1932 között készült fotóján látszik igazán, milyen szép volt Szolnok első vasbeton közúti hídja, amely alatt átnézve a Tisza-part akkori fejlődése is felsejlik.

Az Adyn 4 évvel korábban

Nem kétséges, hogy ez a fotó Szolnokon készült, miként abban is biztosak lehetünk, hogy nem 1978-ban, ahogy a nagyszerű Fortepan jelzi, hanem inkább 1974 nyarán. Egyszerű indokolni.

Sok kérdés még megoldatlan

Milyen célt szolgált ez a képeslap méretű kartonkép? A szolnoki Szabadság térről 1911 előtt készülhetett ilyen fotó? Gyömörey Félix házát akkor és azok építették, ahogy ma gondoljuk?

Szolnoki konflis, 1966

Abban nem vagyok biztos, hogy Szolnok utolsó konflisa látható ezen a képen, az azonban bizonyos, hogy a fogat a vasútállomástól a centrum felé indult az akkori Beloiannisz utca végén.