2026.07.28. (kedd)

Sárgazsákolás

Sárgazsákolás

Dátum:

Környezettudatos városlakó akartam lenni. Ehhez képest ismét azzal szembesültem, hogy szolnoki és szolnoki között is van különbség. És megint én vagyok a hülye, mert a fejlődést előremutatónak, a hivatali logikát pedig követhetőnek gondoltam.

Félreértések elkerülése végett leszögezném, nem lelem örömemet abban, hogy ismét a város egyik szolgáltatóját, rajta keresztül pedig a polgármesteri hivatalt és az ott ülő döntéshozókat szekírozom. Higgyék el, csak környezettudatos szerettem volna lenni, és mint belvárosi társasházlakó, a műanyag üvegek kidobásához sárga zsákokat akartam szerezni a Remondistól.

Természetesen nem tudom bizonyítani, hogy a cég ügyfélszolgálatán először azt a tájékoztatást kapta a házunk, miszerint idén már nem jár automatikusan a sárga zsák, azt előbb a közös képviselőnek levélben kell igényelnie. De a levél elment a Remondisnak, és szűk két héten belül meg is érkezett rá a válasz. Amivel természetesen nem az a legnagyobb baj, hogy 2012 áprilisában tavaly márciusi keltezésű volt.

Sokkal nagyobb baj, hogy a levél szerint a „társasházas, lakótelepi övezetekben az ingatlantulajdonosok szelektívhulladék gyűjtésére a lakóövezetükben kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigeteket vehetik igénybe”. Ami szerintem nem is probléma a lakótelepeken, ahol ez életszerű, hiszen szinte minden házak végében ott a sziget. A belvárosban viszont kicsit vicces. Ha ránéznek a Remondis honlapján elérhető térképre, láthatják, itt komolyabb sétát kell megtenni a zsákokkal. De azt mondom, még ez is beleférne, ha nem tudnám, hogy a belvárosi utcákban rendszeresen járnak a sárga zsákot gyűjtő teherautók. Ugyanis ezeknek az utcáknak a többségében az épületek fele földszintes családi ház, lakóiknak pedig jár a sárga zsák és az ingatlan előli elszállítás.

Csökött agyammal azt még fel tudom fogni, hogy rendeletet hozni nehéz. Még azt is kapizsgálja tudatom, hogy Magyarországon nehéz a rendeleteket életszerűen alkalmazni. Azt viszont már fel nem foghatom, hogy miért nem érjük el a fejlődésnek azt a fokát, amikor mindez sikerül. Nehéz ránézni a térképre, és azt mondani: jé, itt jár a zsákgyűjtő autó, az itt lakók mind kapjanak sárga zsákot? Mert mi történne? Az a fránya autó esetleg jobban megpakolva, több szelektíven összegyűjtött szemetet szállítana el?

Mert, mint a levél után folytatott telefonbeszélgetésből kiderült, ennek nincs is semmi akadálya. Ha szerzek sárga zsákot, és jó időpontban teszem ki azt a ház elé, el fogják vinni. Márpedig sárga zsákot bárki vehet a cég telephelyén, ahol nem kell igazolnom, hogy A-típusú vagy B-típusú szolnoki vagyok.

Nem az ingyenes zsák hiányzik. Kifizetem. Nem a szemetes zsákokkal való belvárosi séta derogál. Megteszem. Csak az bosszant, hogy mindenki folyamatosan a környezetvédelemről, a környezettudatosságról, a fenntartható jövőről beszél, és Szolnokon mi esik áldozatul az állítólagos pénztelenségnek? Egy korábban viszonylag jól működő rendszer.

Ez pedig kihozza belőlem a demagógot.

A társasházaknak azért nem jár sárga zsák, mert hátha így néhányan a kukába dobják a műanyag palackokat, a kukák pedig így gyorsabban megtelnek, a lakók pedig kénytelenek lesznek jó pénzért újabb szeméttároló edényeket igényelni? Avagy remek közmunkaprogramokat lehet indítani a szemetes utcák és erdők ideiglenes kitakarítására? Miért van az, hogy az angol ülve, az amerikai állva, a magyar meg utólag gondolkodik?

Előző cikk
Következő cikk

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnoki elszámoltatás (1.)

Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?

A Kossuth téren át?

Munkanap délután a Szapárytól a Táncsics utcáig 20 perc alatt jutottam el autóval. Kényszerhelyzet volt, hogy a belvárosból a Tisza túlpartjára kellett mennem. Csak egy új híd segítene?

Vizsgáljuk köz(ös)műveinket!

Milyen gyakran kell a szolnoki vízhálózat meghibásodására számítani, mikor omlik össze a város csatornarendszere, meddig működhet az életveszélyes közvilágítás? Szembenézünk az örökséggel?

Szolnok mit tesz a könnyekkel?

Balásy Gyula könnyeinek feltörölgetése közben elgondolkozunk azon, hogy ez a fickó és helyi kiszolgálói miként tették tönkre a szolnoki médiát és kommunikációt (is)? Vagy így jártunk?