Takács Vendel mindössze 55 éves volt, amikor egy januári, hétfő reggelen a Kőtelekről Szolnokra tartó busz kormánya mögött rosszul lett. Utolsó erejével megállította a járművet, megmentve ezzel hatvan ember életét. A szolnoki buszpályaudvar 7-es kocsiállásánál emléktábla őrzi nevét.
Vár? Figyel? Őriz? Mindhárom igaz lehet Czinder Antal egyetlen szolnoki köztéri alkotására, a néhai KISZ-táborban található Ülő fiú című szoborra. Az embernagyságú, körülbelül egy méter magas talapzatra helyezett mészkőalkotás hat év alatt készülhetett el, és 1979 májusában került a helyére.
A mai Baross út és Boldog Sándor István körút sarkán álló hatemeletes irodaház közel negyedszázadon keresztül az állampárt és csatolt intézményeinek - például munkásőrség - a helyi székháza volt. A Centrum felé egy tanácsteremmel, amink az egyik falát hatalmas falikép díszítette.
A második szovjet katonai emlékmű a Táncsics utca végén, ott, ahol 1956. október 26-án a szolnokiak az elődjét - a "szivart" - ledöntötték, és ahová 1965. április 4-én Lenin alakját helyezték. Az ismeretlen emlékmű "titkát" Bojtos Gábor, a szolnoki levéltár munkatársa segített megoldani.
Tévedtem. Néhány 1957-es MTI fotó alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a mai Zounuk ispános szökőkút helyén álló, de 1956 októberében ledöntött "szivart" nagyon gyorsan pótolták. Már csak azt kellene kideríteni, hogy 1957-től pontosan meddig volt a helyén az "újabb" szovjet katonai emlékmű.
