Naponta átutazom rajta, mégis először jártam a belvárosában. Voltam már pár helyen a világban, a tőlünk harminc kilométerre lévő Cegléd valahogy mégis kimaradt. Eddig. Mert egy délután nem volt elég, van miért visszatérni. Szecesszió, védett épületek, főterek és Kossuth múzeum.
Mit árul el egy országról a tömegközlekedése? A portugálok csak álmodoznak vagy meg is valósítják az álmaikat? Milyen sütiből lehet turistamágnes? Hány évesek a lisszaboni pincérek? Egy rövid utazás szubjektív benyomásai óhatatlan összehasonlítgatásokkal. Lisszabon 2018.
Mondhatnám, hogy képzeljük el, milyen lehetne a József Attila úti egykori huszár-, majd oroszlaktanya, ha a rendszerváltás környékén alternatív képzőművészek és koncertszervezők veszik birtokba. De nem kell elképzelni, elég Szlovénia fővárosába, a Metalkova nevű negyedbe ellátogatni.
Néhány nappal a hetedik, szolnoki, újévi tánckoncert előtt már tudható, hogy megdől az eddigi rekord nézőszám, hiszen már a délutáni nyilvános főpróbára is többen váltottak jegyet, mint korábban. A Napszédítők előkészületeiről Kádár Edittel és Tibenszky Moni Lisával beszélgettünk.
A Kodály-emlékév is inspirálója a január 13-ai, Napszédítők című tánckoncertnek, de mint az Izaki Maszahiro városi főzeneigazgatóval és Mihályi Gáborral, a Magyar Állami Népi Együttes szolnoki származású vezetőjével készült páros interjúból kiderül: az alkotók a közönség nyomásának is engedtek.
