Szolnok a hetvenes éve eleje óta készült megtalált jubileumának 1975-ös megünneplésére. Sajnos azonban ötven évvel később sem világos ennek a felkészülésnek minden mozzanata, így a mellékelt képeslap esetében sem tudjuk, hogy ki, mikor és pontosan miért rendelte meg a monopolhelyzetben lévő Képzőművészeti Alap Kiadóvállalattól. A birtokomban lévő példány hátuljára kézzel írt szöveg alapján azonban egyértelmű, hogy ez a kiadvány 1974 nyarára készen volt, hiszen Márti és Rozika az akkor rendezett ejtőernyős világbajnokságról küldtek ennek révén puszikat Abonyba. Azt tudjuk, hogy a világbajnokságra már nagyon sok „reklámanyag” készült, köztük szolnoki fotókból összeállított képeslapok, így nem zárható ki, hogy ez is azokkal a tárgyakkal és kiadványokkal együtt lett megrendelve. Másoknak talán nem érdekes, engem azonban mégis izgatna, hogy ki „adta fel” a rendelést, ki döntött a lap összeállításáról és volt-e bármilyen pénzmozgás az ügylet kapcsán? Avagy a Képzőművészeti Alapnak csak tudomásul vette, hogy lesznek szolnoki rendezvények, amin kereshet.

A mából nézve ennek az újabb – igaz, az is lehet, hogy a korabeli sorban az első – jubileumi képeslapnak a szépséghibája, hogy bár ma már leginkább az 1975 körüli beruházásokat kapcsoljuk a 900 éves eseményekhez, ezen abból semmi sem szerepel. A bal felső fotóról például egyértelműen tudjuk, hogy valamikor 1967 és 1974 között készült, amit részben a kép bal szélén már álló, Kossuth tér 3. szám alatti társasház, részben pedig a még működő, középen amforás szökőkutak árulnak el. A csapról működtetett két szökőkutat ugyanis a jubileumi évre zárták el – mert gazdaságtalanok voltak –, hogy 1975 első hónapjaiban virágágyásokká alakítsák őket.

A fenti fotónál jóval régebbi, a felhasználáshoz képest akár tíz éves is lehet a bal alsó kép, ami a Szigligeti Színház új főhomlokzatát mutatja. Ez az elodázhatatlan épületfelújításhoz kapcsolódóan 1963 őszére készült el, amikor a piros fényfelirat is a tetejére került. Táncsics utcai előtere azonban nem sokáig nézett így ki, így nem zárható ki, hogy az 1974-ben Budapesten összeállított képeslaphoz egy 1963 vagy 1964 körül készült fotót is felhasználtak. Aminek természetesen sok jelentősége nem volt, nagyon fel se tűnhetett senkinek, és Székely Gábor igazgatása idején már nem is az épület miatt volt fontos és országosa is jelentős a szolnoki teátrum.

A jobb oldali képek esetében sem a 900 éves évfordulóhoz kapcsolódó beruházások megmutatása vezérelte a képeslap szerkesztőjét, hanem inkább Szolnok meglévő értékeinek a bemutatása, természetesen kellő önmérséklettel. Az önmérsékletet itt elsősorban arra értem, hogy a 900 éves város kapcsán a helyi templomok nem nagyon kerültek ilyen összeállításokra, legfeljebb a zsinagóga, ami akkoriban már Szolnoki Galériaként volt ismert. A „régi” Szolnokról akkoriban előszeretettel használták a Tisza szállóról készült fotókat, ami e képeslap készítésekor még csak 46 éves épület volt. Azaz fiatalabb, mint jelenleg az Agóra régi szárnya, nem is beszélve a jubileumra átadott Pelikánról, vízügyi székházról vagy a magasházainkról.

A turisztikai szempontú képeslapszerkesztést támasztja alá a Tiszáról készült fotó használata, ami a kifejezetten hangulatos a jobb alsó sarkában látható ladikok, a túlparton horgonyzó lakóhajó, a partvéd mögötti zöld fasor miatt. Akkor gondolom, nem szorult magyarázatra, hogy mit keres a város legszebb részén egy ormótlan tízemeletes, miként a magas kémény sem zavarhatott senkit, főleg, hogy az legalább a Tisza szálló működéséhez volt nélkülözhetetlen. A mából nézve ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ezt az 1967 és 1974 között készült fotót akkoriban kicsit bonyolultabb volt elkészíteni, mint ahogy egy hasonló beállítást mostanában lőhetnénk. És nem a tekercsre dolgozó fényképezőgép „lassúsága”, hanem a Tiszavirág gyaloghíd hiánya miatt. Ezért a felvételért az ismeretlen fotósnak a belvárosi Tisza-hídon kellett körbe mennie, majd a tiszaligeti töltésen átmászva, az ártérből dolgoznia.