A Patkós Imrével 2012. január 5-én készített interjúból kiderül, hogy az akkor még Magyar Tánckoncert című produkció ötlete Mihályi Gábortól, a Magyar Állami Népi Együttes szolnoki származású vezetőjétől származik. Ő hívta meg a Szolnoki Szimfonikus Zenekart az együttes fennállásának 60. évfordulóján rendezett Margit-szigeti „tánckoncertre”, ahol 1800 néző előtt az Ecseri lakodalmas is felcsendült. A két művészeti ág összekapcsolására azonban már 2010-ben is tettek kísérletet a Szimfonikusok, ami olyan jól sikerült, hogy a következő évadban a bérletes programjukba is beemelték. Mint annak idején Patkós Imre elmondta: mivel Izaki Maszahiro, a Szimfonikusok vezetője, Szolnok főzeneigazgatója rajong a magyar népzenéért, nem volt nehéz igent mondani Mihályi Gábor ötletére, és megszülethetett az első, szolnoki, újévi Tánckoncert.
A lavina tehát 2012. január 7-én indult el a Tiszaligeti Sportcsarnokban, ahol az Ecseri lakodalmas mellett Bartók Román nép táncok és Liszt II. Magyar Rapszódiáját is hallhatta – és a Magyar Állami Népi Együttesnek köszönhetően láthatta is – a közel kétezer fős közönség. Az óriási siker láttán nem lehetett kérdés, hogy akkor és ott hagyomány született. Így egy évvel később, 2013. január 6-án Naphimnusz címmel hirdették meg a jórészt Carl Orff Carmina Burana és Sebő Ferenc Pannon freskó műveire építő produkciót, amiben a Szimfonikusok és az Állami Nép Együttes mellett a Nemzeti Énekkar, a Budapesti Ifjúsági Kórus, a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus, Sebő Ferenc és Herczku Ágnes is közreműködött. A sikert jól mutatja, hogy abban az évben már a délutáni főpróbát is nyilvánossá kellett tenni.
A harmadik újévi Tánckoncert a Bolero címet kapta, amiben klasszikus zeneszerzők – Verdi, Wagner, Tchaikovsky – műveik csendültek fel, az előadás csúcspontja pedig – miként annak idején Izaki Maszahiro nyilatkozta – a Bolero volt, „ami tipikus példája a zene és a tánc összeolvadásának”. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, aki attól az évtől a szolnoki Tánckoncertek házigazdája is egyben, arról beszélt, hogy nem minden megyeszékhely képes hasonló megaprodukció létrehozására, annak pedig külön is örült, hogy a 2014-es program a 200 éve született Verdi előtt is tisztelgett.
A következő év produkcióját Világcirkusz címmel mutatták be a Nagyvárad Táncegyüttes, a Budapest Táncszínház táncosaival és több énekkarral közösen. A 2015-ös produkció igazi érdekessége volt, hogy a Szimfonikusok vendégeiként fellépő nagyváradiak Mozart Rekviem című művére, a Juronics Tamás által rendezett Világcirkusz című produkciójukból mutattak be részleteket. A negyedik tánckoncerten egyébként a nagy orosz lélek is feltárulhatott a nézők előtt, hiszen a világhírű orosz komponisták – Stravinsky, Borogyin, Muszorgszkij – dallamai játszották a főszerepet. A mini jubileumnak számító ötödik, Tűzmadár című Tánckoncerten, 2016-ban, Verdi Nabuccója, Edvard Grieg Peer Gyntje, Igor Sztravinszkij Tűzmadara és Karl Jenkins Requiemje is felcsendült. Újdonságnak számított, hogy az alapításának ötvenedik évfordulóját ünneplő Szolnoki Szimfonikus Zenekar mellett közönség elé lépett a Vincze Balázs koreografálta Pécsi Balett és a szolnoki Szitt Melinda által betanított Magyar Táncművészeti Főiskola táncosai is, miközben szólót énekelt Fodor Beatrix (szoprán), Megyesi Schwartz Lúcia (alt), Boross Sándor (tenor) és Jekl László (basszus).
Idén januárban folytatódott az újévi, szolnoki Tánckoncert hagyománya. A Szolnoki Szimfonikus Zenekar ezúttal a Kecskeméti Cantus Nobilis Kórussal, a Vox Humana Kórussal a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórussal, Szolnoki Kodály Kórussal és a Szolnoki Szimfonikus Zenekar Oratórium Kórusával lépett a közönség elé, és a közreműködők között köszönthették a Szigligeti Színház több darabjából is ismert Lőrincz Judit szoprán énekest. Mint emlékezetes, a hatodik Tánckoncert „látványáról” a Pécsi Balett, a Budapest Táncszínház, a Táncművészeti Főiskola növendékei, a Szoldance Táncsport Egyesület, a Latin Carneval és a Mozdulat Táncműhely kisebb-nagyobb növendékei gondoskodtak. A Szimfonikus táncok alcímet viselő műsorban John Rutter Magnificat című művéből, Leonard Bernstein West Side Storyjából és Bartók Béla Táncszvitjéből is játszott a zenekar, de felcsendül Dvorak IX. (e-moll) Az új világból szimfóniájának második tétele és végül Ketélbey Perzsa vásár című alkotása is.
A 2012-ben elindított lavina 2018. január 13-án a Napszédítők címet viselő Tánckoncerttel dübörög tovább. A Szolnoki Szimfonikus Zenekar ezúttal is a Magyar Állami Népi Együttessel közösen készül az újévi produkcióra, amely Kodály-emlékév zárásaként visszakanyarodik a legelső produkcióhoz, a magyarság és a népdalok világához. A koncerten a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara a Tánckánon című produkciójából mutat be részleteket, a Szimfonikusok előadásában pedig többek között felcsendül Kodály Kállai Kettőse, az Esti dal illetve Bartók Román népi táncai, és újra láthatja a szolnoki közönség az első tánckoncerten óriási sikert aratott Ecseri lakodalmast is.
