Bucsu Gyulától, a blogSzolnok olvasójától, a helytörténeti előadásaim lelkes látogatójától kaptam a mellékelt fotókat, amelyeket 1976. május 30-án készített lakása közelében, a mai Szántó körút és a Kassai út kereszteződésénél. Mint elmondta, akkoriban kezdett fényképezni, és rendkívül érdekesnek tűnt az apró járgányok versenye, így majdnem egy egész tekercset ellőtt azon a „gyereknapon”. A fotók természetesen nemcsak a versenygokartok miatt érdekesek, hanem mert megőrizték a Kassai úti lakótelep építésének egy pillanatát, azt az időszakot, amikor a Szántó körút még csak utca volt, pontosabban a Várkonyi tér felől zsákutca, és nagyjából a Kassai úti kereszteződésnél ért véget. A helyszín beazonosíthatósága érdekében mellékelek a környékről egy 1980-as légifelvételt, aminek jobb felső sarkában a Várkonyi téri toronyház, jobb alsó sarkában pedig a Kassai úti iskola segíti az eligazodást. (Bucsu Gyulának pedig ezúton is köszönöm a képeket! Bízom benne, másoktól is érkeznek még hasonlók!)

A fotók készítésekor a magyarországi gokart versenyzés még igencsak gyerekcipőben járt, amit talán jól mutat, hogy az Országos Testnevelési és Sport Hivatal (OTSH) csak 1978-ban vette fel a sportok listájára az autósportot. Az első hazai gokartbajnokság kiírására is csak 13 évvel a fotózás előtt, 1963-ban került sor, akkor, amikor először írtak ki európai csapatbajnokságot. A játéknak induló első gokartot 1956-ban építették meg, és egy fűnyíró motor hajtotta. Magyarországon viszonylag gyorsan gyökeret vert a gokartozás, 1960-ban elkészült az első hazai gép, 1961-ban megalakult Budapesten az első szakosztály, 1963-tól pedig már Szolnok megyében, Jászberényben is zúgtak a motorok. Szolnoki gokart szakosztálynak vagy versenynek 1976 előttről azonban nem találtam nyomát. Talán ezért is rendezhette meg a Volán 7-es számú vállalata a mellékelt fotókon megörökített Kassai úti bajnoki futamot.

A cikkben szereplő első fotó a Kassai és a Szántó utcák kereszteződésénél, nagyjából a Kassai úti iskola kertjének sarkától készült a Vas és a Réz utcák felé fordulva. A távolban a Tallinn városrész 18 emeletese látható, jobb oldalon pedig a fotózáskor még csak tervezett Kodály iskola helyén álló régi házak tűnnek fel. Ugyanakkor érdemes egy pillantást vetni a kép jobb szélén lévő társasház tetején ácsorgó nézőkre is. Ez jól mutatja a verseny iránti érdeklődést, miként a második fotó is, amit a mai Kodály iskola előtti járdáról készített Bucsu Gyula. A távolban még épülnek a Kassai úti lakótelep utolsó négyemeletesei, a tömbök között pedig feltűnnek az utca végéről mostanában eltűnő régi házak. Ugyanakkor a bal oldalon látható, épülő négyemeletes előtt egy félig szanált ház koszúján nézőket látunk állni és ülni, akik a felnőtt férfiak által vezetett kis járgányokat figyelik.

A harmadik felvétel a Szántó utcáról (körút) készült, és annak az akkor még zsákutcába futó végét – pontosabban a Kassai út házait – mutatja. A földszintes házak mögött, távolabb látható négyemeletes a mai Pozsonyi (akkor Keskeny János) és Szántó út sarkán áll. A négyemeletesek melletti földszintes házak a nyolcvanas évek elején tűntek el, hogy helyet adjanak az újabb, de már más technológiát képviselő társasházaknak, illetve kinyíló körút sávjainak. A felvétel alapján azt mondhatjuk, hogy a minden bizonnyal ezer méteres gokartpálya egyik vége a mai zebra környékén lehetett.

A megyei napilap 1976. június 1-jei tudósítása szerint szép időben, bukás és technikai hiba nélkül, négy kategóriában zajlott le a bajnoki futam, amin fővárosi, kecskeméti, győri, székesfehérvári és tatabányai indulók diadalmaskodtak. Jászberényi vagy szolnoki indulóról nem adtak hírt.