A Szabadság tér 2. szám alatt álló lakóházáról a húszas évek végén készülhetett ez a felvétel, amely Faragó Sándor papíráruházának kiadásában maradt ránk képeslapon. Azaz a fotózáskor alig húszéves ház már túl volt az első jelentős felújításán, amit az elhelyezkedésének köszönhetett.
Akár e képeslapon megörökített látványhoz hasonló is fogadhatta 1907 nyarán a Sátoraljaújhelyről Szolnokra érkező Erzsikét. Merthogy akkor még állt a régi, azaz kettővel ezelőtti szolnoki vasútállomás, amelynek peronján vendéglő működött, néhány sínje fölött pedig facsarnok volt.
A Beton- és Vasbetonipari Művek (BVM) döntéshozói 1976-ban úgy gondolták, hogy a következő évi kártyanaptárjukra, a tíz üzemük közül, a szolnoki gyár látképét tetetik. Kiadványuk így bekerült a viszonylag kevés olyan szolnoki kártyanaptár közé, amely valamiféle helyi "tájképet" őriz.
Az egykori szolnoki gróf Tisza István tér 2-es, 3-as és 4-es számú telkein álló házak, sőt talán az 1-es épületének egy részlete is ránk maradt Weinstock (Nagyváradi) Ernőnek köszönhetően, aki szerintem a 1928-29-ben (is) járhatott a városban, amiről ez az ötképes mozaiklap tanúskodik.
Ez a Budapesten készített szolnoki képeslap egészen biztos, hogy 1989. február 1. és 1990. január 8. között lett nyomtatva, amiből talán az is következik, hogy Csobaji Előd, az MTI fotósa az előző évben örökítette meg az MMIK-t, a Kossuth téri szökőkutat és a fénykorát élő Tisza szállót.