A Vízirendőrség és a Dohányfermentáló közötti sétány - vagy nyomvonalának környéke - az ötvenes évek elejéig Erzsébet királyné nevét viselte. Hogy utána meddig volt - térben és időben - névtelen, az meglehetősen bizonytalan, miként az is, hogy ma melyik része viseli Dr. Hegedűs Lajos nevét.
Az Óvoda utca a belváros egyik csendesen megbújó mellékutcája, amire szinte minden irányból magasabb épületek tekintenek. Szerintem az egykori piactér és a nagytemplom közötti legrövidebb út is erre vezethetett valamikor, hogy aztán még a rossz lányoknak is otthonra leljenek itt.
Szolnok tíz legrégebbi épületének egyike a jelenleg Szapáry utca 17. szám alatt álló, üzletházként, illetve hátsó részében Maláta sörkertként funkcionáló, klasszicista stílusú ház. A többször átépített lakóháznak biztos, hogy vannak olyan darabjai, amelyek még a szabadságharc előttről valók.
Szolnok első aranykorának legszebb építészeti emlékei az utca elején, a szocializmus nem annyira szép lakóházai pedig a végén találhatók. Számomra éppoly meglepő, hogy csak 1950-ben kapta meg a Kossuth Lajos nevet, mint amennyire érthetetlen az előző, a Gorove István név elvétele.
A maga hat kilométerével Szolnok leghosszabb utcája, aminek a végét nem könnyű megállapítani. Az azonban biztos, hogy valamikor a legtöbb embernek ezen a közterületen volt a munkahelye, és talán itt állt a legtöbb gyárkémény is. Nem szép, de hogy van pár különlegessége, az biztos.
