Amikor szóvá tettem, hogy a szolnoki önkormányzati képviselők nem tudnak mit kezdeni a pedagógusok megmozdulásaival, azt reméltem, a tetteik felsorolásával fognak cáfolni. Egy részük továbbra is úgy tesz, mintha nem történne semmi ("strucc"), másik részük pedig sértődötten üzenget.
Szolnok azon városok közé tartozik, amelyeknek több centruma is van. Szolnokon ez minden bizonnyal azért alakult így, mert nehezen dőlt el a hatvanas években, hogy a valamikori piacteret (Kossuth tér) új városközpont váltja fel. Számtalan olyan tervvel, amely aztán csak álom maradt.
Remélem, hogy ez egy létező építészeti jelenség! Szolnoki különlegesség? És akkor ezzel nagyjából mindent el is mondtam az általam "szolnoki fedeles kapunak" nevezett "dologról", amivel sokfelé találkozni a városban. De nehéz rendszerezni, megmagyarázni, megindokolni. Csak néhány kép.
Az utóbbi évek leginnovatívabb fejlesztése valósult meg a szolnoki vasútállomáson azzal, hogy egy nagyjából nyolcvan férőhelyes fedett, kamerával megfigyelt kerékpártárolót építettek. Sajnos remekül példázza azt is, hogy a különböző szervezetek mennyire nem kommunikálnak egymással.
Háromszor annyi ideig tartott, mint eredetileg tervezték, és a költségek is közel a duplájára emelkedtek. Az átadás csúszáshoz a fecskék is hozzájárultak, a plusz kiadásokat meg nem várt munkák és nem tervezett berendezések duzzasztották. Elkészült. Ezt már senki nem viheti el.
