Nem baleset-megelőzési célból írok a Dózsa György és az Arany János utcák egyirányúságának a megfordításáról. Sokkal inkább azért, mert ez újra egy olyan eset, amikor valakik nekünk akarnak jót, csak bennünket felejtettek el megkérdezni. Persze, ez nem példa nélküli Szolnokon.
A városszéli benzinkútnál találkoztunk. Vagyis ott figyeltem fel rá és a vele "dolgozókra", amit ő pillanatokon belül észrevett, és már ült is az asztalunkhoz. Profi ügynököket módon kínálta a portékáját. Kár, hogy a feketegazdaságban mozog, és ott is marad.
Mit érdemel az a szomszéd, aki vasárnap reggel hétkor már fűrészel, majd valami éktelenül nyikorgó géppel hódol hobbijának? Felhívható a rendőrség azzal, hogy a másik szomszéd kertjében éjfélkor kezd ugatni valami minikutya? A bekapcsolva felejtett ébresztőóráról már ne is beszéljünk!
A belvárosi Tisza-híd lábánál lévő Aranylakat esetében nem tévedtem, hanem pofára estem. Ja! Nem csak én. Az Aranylakat helyén a jelenleginél három emelettel magasabb lakóház épülhet. Ehhez nemcsak ennek a teleknek az építési szabályozását módosítják. Lakóövezet lesz a Tiszaligetből?
Négy hónappal ezelőtt, amikor babrálni kezdtek a Tiszaliget bejáratánál, a belvárosi híd tövében álló, néhai Aranylakattal, azt írtam: "minden megoldás jobb lehet a jelenlegi helyzetnél". Be kell látnom, tévedtem. Mindig van lejjebb! Mit tehetek? Újra mantrázom, hogy ez így gyalázatos.
