A fővárosban létezik egy viszonylag nagy park, ami 1973 óta Szolnok nevét viseli, és erre hatalmas emlékkő is utal. A téren elhelyezett, egykor Szolnokon dolgozó képzőművészek alkotásai sajnos már nincsenek a helyükön, nem úgy, mint a Zuglóiaktól kapott, és itt felállított szobor.
Az épített örökséget nem úgy lehet megmenteni, sőt turisztikai célokra fordítani, hogy ma azon sápítozunk, mi mindenünk volt és pusztult el, vagy építünk valami soha nem létezett, réginek tűnőt. A megőrzött örökségben ott vannak azok, akik a maguk jelenében, időben gondoltak a jövő múltjára.
Pólya Tibor az 1926-ban megnyílt Corvin áruház reklám- és kirakattervező részlegének is dolgozott. Ludvig Ede aviatikus, aki már a 19. század végén elkészítette a helikopter tervét, Szolnokon született. A Szolnok főterén is sokáig világító Elegant márka 1966-ban, Józsefvárosban született.
Ugyanazon a napon, amikor Szolnokot az első és egyben legsúlyosabb szövetséges légitámadás érte 1944. június 2-án, Debrecen sem kerülhette el sorsát. A két esemény között ma a legnagyobb különbség, hogy a debreceni Déri Múzeumban időszaki kiállítás emlékeztet az áldozatokra (is).
A kobakom folyamatosan a tárna ácsolt oszlopain koppant, mert minden, a föld alatt töltött perccel nehezebben tudtam felfogni, hogy önszántából miért lett valaki bányász. Több mint negyven éve először, legutóbb három évtizede és most újra a salgótarjáni Bányamúzeumban jártam.