Szolnoki kedvezményezettek

Az ország módszeres kirablása, a közpénzek magán- és pártérdekek szerinti elcsalása nem kizárólag Budapesten történt, nemcsak fővárosiak, ismert celebek és önmagukat politikusnak feltüntető gengszterek vettek részt benne. Jelenlegi szolnoki önkormányzati képviselőkhöz és a bukott polgármesterhez köthető szervezetek is lehalásztak az utolsó pillanatban 50 millió forintot abból a 11,7 milliárdból, amit akár a magyar kultúrára is lehetett volna fordítani.

De menjünk sorba!
A Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) 1993-ban jórészt azzal a céllal hozták létre, hogy a magyar kultúra egyik független mecénása legyen. Lassan két évtizede az ötöslottó játékadójából gazdálkodik, azaz, ha sokan játszanak, elvileg több fordítható a kultúrára. A szervezet működését törvény szabályozza, ami kimondja például, hogy a bevételeinek mekkora hányadát költheti az apparátusára (10%), és mennyit oszthat szét saját belátása szerint az aktuális elnök, jó ideje a kulturális területet felügyelő miniszter (20%). Illetve azt is, hogy a fennmaradó közel 70%-ot – évente nagyjából 10-12 milliárd forintot – egyedi, meghívásos és nyílt pályázatok révén, több évre kinevezett, a legtöbb esetben az adott területhez valóban értő és becsületes szakemberekből álló, összetételükben ismert kollégiumok döntése szerint lehet szétosztani. Összességében az éves pályázati keret kevesebb, mint Szolnok negyedéves költségvetése, ugyanakkor ezek a támogatások iszonyatosan fontosak a magyar kultúrát életben tartó és működtető sokezer valódi civil szervezet, könyvkiadó, kutató, író, zenekar, művelődési ház, táncegyüttes és sorolhatnám, hogy ki mindenki szempontjából.

Akiknek a távozó kulturális miniszter most a fejére csinált.
Alig két héttel a választás után kiderült, hogy a bukott kormány egyéniben is vereséget szenvedő kultuszminisztere, 2026 elején, néhány hét leforgása alatt, a jobb sorsra érdemes NKA mögé bújva szétosztott – nem világos, hogy milyen forrásból – 11,7 milliárd forintot. Mint Molnár Áronék (Noár) reggeli online műsorának köszönhetően az országos sajtó is felkapta, a pénz jelentős részét a megbukott kormánypártot támogató celebek, politikusaikhoz kapcsolódó szervezetek, és minden bizonnyal a kampányt is segítő helyi társaságok vitték el. Ráadásul egy olyan, úgynevezett NKA ideiglenes kollégium döntése alapján, aminek semmi nyomát nem találni a szervezet honlapján, így a pályázati felhívásai sem érhetők el – ma még –, mint az normál esetben megszokott. A döntési listák is csak április 24-én – a botrány kirobbanása után – kerültek fel az NKA honlapjára, ami olyan érdekességeket is rejt, mint például a szolnoki pályázatok döntése és hatályosítása (azaz miniszteri jóváhagyása) ugyanazon a napon. Akinek csak egyszer is volt dolga az NKA-val, pontosan tudja, hogy ez, főleg több száz pályázat esetében lehetetlen.

És akkor forduljunk rá a nyertesekre!
De most ne Pataky Attila cégének 150 milliójával, a zenekari tagok 5-5 milliós alkotói támogatásával, a nem létező Első Emelet együttes technikai fejlesztésére adott 25 millióval, meg a mindenféle ex-kormánypárti megmondóemberek cégeibe pumpált sokszáz millióval foglalkozzunk! Legalábbis Szolnokon. Hanem a helyi nyertesekkel. A például Curtist drogprevenciós programmal Szolnokon turnéztató, Mohi Márk fideszes önkormányzati képviselőhöz köthető Az Ifjúság Egészséges Életéért Alapítvány programjai megvalósítására 15 millió forintot nyert. A kizárólag fideszes politikusokat Szolnokra hívó, a bukott polgármesterhez és országgyűlési képviselőhöz köthető Márai Sándor Kulturális Polgári Kör 20 milliót húzott be közösségépítésre. És természetesen nem maradt ki a Tallinn városrészt módszeresen leuraló Ádám Csaba egyesülete sem, amely hasonló célokra ugyancsak kapott 15 millió forintot.

Csak összehasonlításképpen! E cikk szerzője által egykor vezetett – Demetere Szilárd 2020-ban kirúgott – NKA Hangfoglaló Program Ideiglenes Kollégium nyilvános pályázaton 3-4 millió forintos támogatást ítélt meg a Tisza mozinak egy-egy évre, 8-10 könnyűzenei koncert megvalósítására. Vagy. Az ugyancsak nagy port felvert Előadóművészeti szervezetek 2026. évi támogatási listáján a Szolnoki Szimfonikus Zenekar 9, a Szigligeti Színház 6+8, a Bartók Béla Kamarakórus 2 millió forinttal szerepel. Azaz fele annyit kaptak számon kérhető produkciók létrehozására, mint a fenti három szervezet nem tudni mire. De, ha már összehasonlítgatás! Talán jól megvilágítja a nevezett „helyi politikusok” viszonyát saját városukhoz, hogy miközben ők hárman 50 milliót elvittek, Kecskeméten ugyanabból a keretből 15 pályázó 77 millió forintot nyert, köztük iskolai alapítványok, művelődési intézmények is, azaz ott legalább másokra, a valódi közösre is gondoltak a húsos fazék körül sertepertélők. (Remélem, egyszer az is kiderül, az egyes települések nyerteseinek listáját kik terjesztették fel, merthogy nem Pesten találták ki, az biztos!)

Mindezek fényében meg lehet nyugodni, hogy – részben – miből futotta a sikertelen helyi, ex-kormánypárti kampányra, vagy propagandát terjesztő álcivil eseményekre. Nem kell izgulni amiatt sem, hogy a nevezett szervezetek és „helyi politikusok” a következő hónapokban az út szélére kerülnének, netán nem tudják folytatni a Szolnok szempontjából rendkívül hasznos munkájukat. Abban kevésbé reménykedek, hogy az eddig velük tartó civileknek és intézményvezetőknek végre leesik: ezek az emberek nem képviselik, sőt átverik őket. Viszont nincs kétségem afelől, hogy bukott miniszterükkel és pártjukkal együtt jelentős szöget vertek a magyar kultúra finanszírozása szempontjából nélkülözhetetlen szervezet koporsójába, ami nekik így is remek lesz, hiszen az NKA esetleges kiiktatása évekre borítja fel, elsősorban az alulfinanszírozott, bevételtermelésre képtelen vidéki kulturális életet.



