2025.08.27. (szerda)

Holnap bringára Szolnok!

Holnap bringára Szolnok!

Dátum:

Szolnokon rendszeresen kerékpározóként, az Európai Mobilitási Hét helyi és országos rendezvényeit figyelve, az önkormányzati választási kampány idején beindul a fantáziám. Azt képzelem, a következő öt év akár a sokakat vonzó, komfortos városi bringázásról is szólhatna.

Nem szeretnék a kampányba beszállni, de személyes tapasztalatokból kiindulva azt gondolom, hogy Szolnok az ország egyik legjobban kiépített városi kerékpárút-hálózatával rendelkezik. Mondom, nem szeretnék egyik oldal mellett sem elköteleződni, de sok-sok Szolnokon letekert kilométer után ki merem jelenteni, hogy a mennyiség után ideje lenne a minőségre, a fenntartásra, és az átgondolt fejlesztésekre koncentrálni. Mert hiszek benne, hogy a hozzánk hasonló nagyvárosok számára a modern kerékpározás jelentheti a jövőt. A menekülést a benzingőzből, a dugókból, a parkolási gondokból, a környezetszennyezés okozta népbetegségekből. Minden új kerékpáros olyan, mint egy újonnan ültetett fa. Amit persze az avatóünnepség után is locsolni és ápolni kell.

Szeretek Szolnokon bringázni. Szeretnék Szolnokon minél komfortosabban, biztonságosabban kerékpározni. Mert akkor még többször pattannék nyeregbe.

Régi álmom, hogy reggelente bicajjal menjek az állomásra. Amihez az út meglenne, csak éppen a tárolással vannak gondjaim. És nemcsak azért, mert rettegnék, hogy este megtalálom-e a gépemet részben vagy egészben. Inkább azért, mert kinek van kedve eső vagy hó után, esetlen egy kánikulai vagy fagyos napot követően, egy így-úgy dőlt bringára felülni. Nem lehetne középtávú tervünk, hogy az állomásnál, esetleg a buszpályaudvarnál, netán a kórháznál, az SZTK-nál, esetleg a belváros egyes pontjain fedett, „bringagarázsok” épüljenek? Mint szerte Hollandiában, Olaszországban, de már Szlovéniában is.

Ma még olykor veszélyesen és szabálytalanul bringázok. Mert egy korábbi cikkemre érkezett hozzászólásokból tudom, hogy az egyirányú utcákban nem alapjogom a forgalommal szemben tekerni, ám bevallom: a belváros sok-sok ilyen közterületén rendszeresen ezt teszem. És közben nem igazán értem, hogy Szolnokon miért nem lett ez még sehol, kiegészítő táblákkal, felfestésekkel, szabályosan engedélyezve. Nemcsak miattam. A hozzám hasonló partizánok száma alapján nekem úgy tűnik, lenne rá igény. Ráadásul ez talán nem is lenne olyan drága mulatság.

Persze tudom, emiatt sok utcán fel kellene számolni néhány parkolót. Üssenek agyon, nem bánnám! Ugyanis olyan bringatálib vagyok, aki hisz abban, hogy minden felszámolt parkoló egy-egy új kerékpárost szül. Sőt, erre még mozgalmat is hajlandó lennék alapítani. Persze szem előtt tartva a másik énemet, amikor autós vagyok. Mondjuk azzal, hogy minden felszámolt utcai parkoló helyett épüljön két mélygarázs- vagy parkolóházi hely. A belvárosi parkolókat váltsuk ki a város szélén kiépített P+R helyekkel, ahonnan mondjuk bérelt bringákkal is be lehet tekerni a városba. Vagy! Nem én találtam ki. Ingyenes buszjáratokkal lehetne megközelíteni a belső területeket.

És, ha már teljesen hülyének néznek… Szolnokon jelenleg egyetlen bringakölcsönző sincs, miközben a világ erre halad. Szolnokon jelenleg egyetlen P+R parkoló sincs, miközben számtalan, nálunk kisebb városban ez bevett gyakorlat. Milyen lenne, ha mindezek mellett még olyan buszaink is lennének, amikre – előre, hátra vagy éppen valamelyik peronra – a bringákat is fel lehetne tenni, és utaztatni. Tudom, hogy ezek olyan ötletek, mint az űrutazás volt száz éve, vagy a vasparipák elterjedése szűk kétszáz éve. De szólok, hogy azok megvalósultak.

Nem hiszek abban, hogy az évenkénti egy-két nekibuzdulás, a megörökíthető sajtóeseménnyé tehető bringázás komoly változást hozhat. Abban viszont igen, hogyha elébe megyünk az igényeknek, bringázásra ösztönző infrastruktúrát építünk, és például valóban kerékpáros barát iskolákat és közintézményeket fejlesztünk, akkor egyre többen választják a közlekedésnek ezt a módját. És a magam részéről azt se bánom, ha előbb-utóbb fizetnem kell a javuló, minőségi szolgáltatásokért. A parkolásra, benzinre, súlyadóra elszórt forintjaimból ugyanis szívesen áldoznék a ma még „hülye ötleteimnek” a megvalósítására, a meglévő kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére és karbantartására. Mert bringázni jó. Nemcsak a mobilitási héten, de a fennmaradó ötvenegyben is.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Időrablók

A legnagyobb magyar bank legkisebb szolnoki fiókja reggel negyed kilenckor. Hosszú, folyosószerű ügyféltér, legalább tíz pulttal. Háromnegyed nyolckor nyitottak. Fél óra alatt két pulthoz érkezett munkatárs, plusz a biztonsági őr, aki éberen figyeli az érkezőket.

2010: Látszatkampány

Szolnokon 25%-kal kevesebb egyéni képviselői mandátum, 25%-kal kevesebb induló, 25%-kal kevesebb polgármester-jelölt. Hogy a választási kampány mennyivel volt unalmasabb, mint négy éve, még nem tudható, hiszen hátra van az utolsó hét. Ami egy nappal hosszabb lesz, mint 4 éve. Nagy meglepetésekre azért ne számítsunk.

Nyerhetnénk a válságon

Szolnok akár nyerhetne is a lakhatási válságon. A megfizethetetlen albérletek, az elérhetetlen árú lakások ugyanis nemcsak Európa nagyvárosait, így Budapestet sújtják, de a fejlődő iparú és az egyetemi városokat, például Debrecent és Kecskemétet is. A jó helyen fekvő Szolnok közben elfogy.

A Tündét, Szolnokot és magamat síratom

Ami a Tündével történt, az számomra kicsit olyan, mint amikor valaki a város legjobb éttermébe susogós melegítőben megy a vasárnapi családi ebédre. Mást gondolunk a világról. Nem állítom, hogy az a helyes, amit én. Ám ettől még sirathatom a Tündét, Szolnokot és magamat.