Azért jó Radó Denise rendezte klasszikusokat nézni - Jézus Krisztus Szupersztár, Padlás és immár a My Fair Lady -, mert nem megismétel és kliséket illesztget, hanem az alapokat úgy díszíti fel az ötleteivel és a mellékszereplők játékával, mint amikor a fenyőből karácsonyfa készül.
Lehet, hogy a Szigligeti Színház Szent Johannája a XV. században játszódik, de hogy a máról is szól - sőt! - abban egészen biztos vagyok. Ahogy abban is, hogy miként az egész darab főszereplője a Johannát alakító Molnár Nikolett, az epizódszerűen elkülönülő helyszíneknek is megvannak a főhősei.
Még 363-at kell aludni a következőig. Eddig csak a Tiszavirág Fesztiválig számoltam visszafelé a napokat, de a Tiszaligeti Sportcsarnokban, az idei Tánckoncerten annyira elvarázsoltak, hogy új számlálót kellett indítanom. Plusz újra felvettem az álmaim közé a szolnoki koncerttermet.
Morbid, hogy a Halj már meg! című új magyar film rendezője, forgatókönyvírója és operatőre nem élhette meg a premiert. Pedig miközben Kamondi Zoltán elkészítette 2016 legjobb magyar filmjét, azt is bebizonyította, hogy az említett három feladatot kellő tehetség esetén egy művész is elláthatja.
Nem koncert- vagy imázsfilm, és a történet sem egy dramaturgiai szálon fut. Amolyan patchwork, amiben a szkeccsek résztvevői csak a legutóbbi VOLT fesztivál Wellhello koncertjén futnak össze. Köztük a Szigligeti Színház színésznője, Molnár Nikolett is, aki az egyik sztori fontos szereplője.
