A Tisza felől fújó viharos szél miatt állhatott fejre ez a tábla. Nem? Akkor a ráesett hó súlya tette értelmetlenné a Kossuth és az Arany János utcák sarkán lévő figyelmeztetőtáblát. Vagy? A huzata, amit a bekanyarodó autók okoznak. Ááá! Parafenomén jár a városban, aki rágondol, és már állnak is fejre, fordítanak hátat a táblák. Vagy? Vagy fertőző betegség tombol a szolnoki KRESZ-táblák között.
Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Az időjárás egyébként is kiszámíthatatlan, a hó ahogy jön, el is megy. A jó szándék meg néha kevés. De hagyjuk a bölcsességeket! Maradjunk egy szimpla kérdésnél. Mégis mi volt a cél, amikor a belvárosban ösvényszerűen szórták ki a síkosságmentesítő anyagot? Szó se róla: érdekes minták keletkeztek a díszköveken. Vagy direkt ezt akarták? Nem vitatom: vidám pillanatokat okozott az ismeretlen alkotó.
Vagy egy bénán parkoló autósnak, vagy egy utcán sétáló erős embernek volt útjában ez a Baross utcai, a járda szélére helyezett villanyóra-szekrény. Mindenesetre pár napja elvesztette eredeti alakját és az ajtaja is megadta magát, így szabad préda, avagy potenciális veszélyforrás. Milyen szép lenne, ha az, aki tönkretette, vállalná tettét, és igyekezne, hogy mielőbb visszaálljon a régi rend. Kár, hogy több esély van hosszú ideig így nézni ezt a villanyórát.
Várjuk a májust! Egyrészt, mert akkor már zöldbe borulnak a fák, így eltakarják a koronájukba gabalyodott szemetet. Másrészt, ha mégsem takarják el, a szélben lobogó szemétszalagokat májusfa díszeknek is nézhetjük. Persze lehet, hogy addigra a néhai Bábaképző, ma Árpád-ház kertjében lévő fáról valaki leszedi az építési hulladékot. Addig azonban szemétfa.
Van a belvárosi Mészáros Lőrinc utcában egy furcsa, magára hagyott járdaszakasz. A nagy posta után, a néhai telefonközpont épülete és udvari bejárata között. Ami mellett egy betonmellvédből kinövő "domb" van. Ezen a magányos járdán hosszú ideje csak gyűlik a lehullott levél, dagad a a massza, lassan olyan, mintha szivacson járna ott az ember. Előtte, után tiszta a járda. Az a rész senkié?
