A kilenc szolnoki képből négyen csak olyan épületek láthatók, amelyeket a szocializmus idején húztak fel. Kettőn feltűnnek az "első aranykor" épületei is, de kontrasztként ott vannak a hatvanasévek lakó- és irodaházai is. Templom vagy háború előtti emlékmű nem fért a válogatásba.
A szolnoki Belvárosi Nagytemplomot megörökítő fotót nagyjából két évtizeddel korábban készíthették, minthogy az képeslapként Sátoraljaújhelyre került. A postázás dátumának kiderítésében a feladó - Dobayné - aggodalma, a fotózás idejének meghatározásában pedig egy hiányzó épület segített.
Tiszakécskéről érkezhetett Szolnokra Zsuzsika és Panni, akik a Szapáry utca akkori elejét mutató képeslapon tudatták az otthoniakkal, hogy mindketten jól vannak. Ennek köszönhető, hogy ez az 1932 és 1942 között készült fotó "nagyobb" méretben, és nemcsak mozaikon maradt fenn.
A korabeli újsághírek szerint Szolnok második tizennyolcemeletes lakóházát 1969 őszén kezdték építeni, és első lakói a következő év karácsonyán már el is foglalhatták a 111 lakást. A mellékelt kora nyári kép alapján nem nagyon értem, hogy fél évig mi történt az akkori Vöröscsillag út végén.
A szolnoki Szapáry utcában felépített Nemzeti szálló e kép készítésekor még fogadott vendégeket, igaz már nem a 7-es számú telken állt, hanem Ságvári utca 22. volt a címe. Fodor Dániel egykori szállodája a fotózáskor alig hatvanéves lehetett, és a mellette álló Czinóber-ház is csak 25 körüli akkor.
