Szolnok gazdasága a 20. század elején a gabonán, a fán, ezek feldolgozásán és szállításán alapult. Polgárai tehetős emberek voltak, hiszen néhány év alatt két nagy templomot is építettek. Szigeti Henrik több képeslapon is megjelent fotója, akár Szolnok korabeli gazdaságföldrajzát is bemutathatja.
Elsőre azt gondoltam, hogy ez a képeslap az első világháború utolsó éveiben készült, és azért sikeredett ennyire gyenge minőségűre. Aztán jobban megnézve, rá kellett jönnöm, hogy az eredeti fotó a két világháború között örökítette meg Szolnok főterét. Csapnivaló minőség és trehány nyomás.
Szerintem csak az 1986-ban felújított technika házát akarta lefotózni Danka István 1987. január 14-én. Képe azonban óhatatlanul megörökítette annak a többnapos havazásnak a következményeit, amely akkor foglyul ejtette az országot, később pedig "mesetél" néven rögzült a közös emlékezetben.
A kép jobb felső sarkában, felénk a nagy tűzfalával néző ház az egyetlen, amely e fotón megörökített épületek közül még ma is megtalálható Szolnokon. Ez a kép 1965 márciusában készült az akkori Beloiannisz út és Hősök tere sarkáról. Ahová évtizedekkel később épült bankszékház.
A szolnoki Ferenc József rakparton, az akkor talán egy évtizede átadott Tisza szálló kerthelyisége előtt sétál a kép jobb alsó sarkában látható család. Minden bizonnyal nem is tudták, hogy a fővárosi Barasits cég és Niehold Jenő dohányárudás jóvoltából évtizedekig fennmaradnak.
