Senki sem gondolhatja komolyan, hogy ezen a szűk utcán nemhogy a 4-es út egykori átmenő forgalmát, de a város mai autóáradatát át lehetne préselni. Ebből a szögből nézve a Baross utca elejét, be kell látnunk, hogy a főútnak útban voltak ezekek a házak. Meg amelyek a fotózás után, a környéken épültek.
Rövidebb ideig tartott, és talán nem is fénylett olyan szépen, mint az első, de a Baross utcai iskolasor épületeit elnézve mégsem tűnik túlzásnak Szolnok második aranykorának nevezni a húszas-harmincas éveket. Természetesen, ezen a képeslapon nem a polgári leányiskola látható.
A XX. század elején legalább két, önmagát bazárként megjelölő, korabeli ?üzletközpont? is volt Szolnokon. Az egyik a Szabadság téren, a ma már épületként sem létező Scheftsik-bazár, a másik pedig a Baross és a Szapáry sarkán, jelenleg is álló Kindlovits-féle. De mitől volt bazár egy bazár?
Ott, ahol a második világháború vége óta az első világháború hőseinek szolnoki emlékműve - közismert nevén a meztelen szobor - áll, ezen 1935 karácsonyán postára adott képeslap tanúsága szerint még díszes szökőkút volt nyolc évtizeddel ezelőtt. Persze, még az Erzsébet királyné téren.
Így nézett ki Szolnok főterének déli oldala a XIX. század utolsó pillanataiban. Amikor már biztosan nem ?Piacztér? volt a neve, hiszen még azelőtt átkeresztelték Kossuth Lajosra, hogy a városban elindult az áramszolgáltatás. Márpedig ezen a képen ott sorakoznak a villanypóznák is.