Szolnok második legrégebbi, ma is álló épülete, ami talán éppen annak köszönhető, hogy a XX. században szinte végig rosszul adták meg építésének évét, így 1949-ben műemléki védettséget kapott. Hivatalos nevét Xavéri Szent Ferencről, Szolnok védőszentjéről kapta.
A hatvanas évek első felében leginkább a Kossuth teret ábrázoló képeslapok jelentek meg Szolnokról. A meglévő fotókat pedig még akkor is használták, amikor a tér már rég nem úgy nézett ki, ahogy megörökítették. A mellékelt két képeslap fotója ugyanarról a tekercsről származhat.
Szolnoknak jó pár olyan része van, amelyek az elmúlt fél évszázadban gyökeresen átalakultak. Nemcsak régi házak tűntek el, hogy újak nőjenek ki a helyükön a földből, hanem egész utcák is nyomtalanul törlődtek a térképről. Például az állomás környékén.
(VAKÁCIÓ) Évszázadok óta a város legforgalmasabb csomópontja, ahol a rendszerváltásig minden Szolnokon átutazó keresztülment. Ma is rengetegen járnak erre, így láthatják a város legrégebbi politikai emlékművét és bérházát. És talán a hiányzó oldal és házszámok, meg a feltöltött térszín is feltűnik.
Ne bántsunk meg senkit azzal, hogy nem ez a város legszebb tere. Már csak azért sem, mert talán az egyik legtöbb funkción átesett közterületünk, ráadásul napjainkban jelentős szerepet játszik a belváros kiszolgálásában. Igaz, névadójához nem sok köze van.
