Még nem kell a sorok között írni, de a szolnokiak már vagy újra tudnak a sorok között olvasni. VCSM-s kártyanaptárokról írtam, a Tiszaligeti strand emlékei közé kerültem.
Egy példa, hogy néha jól is elsülhet, amikor a blogSzolnok Facebook-követői csak a közösségi oldalra kirakott fotót nézik, és azt kommentelik. Ezúttal a néhai Sport cukrászda miatt.
A Baross utcai alternatív várakozásról írt cikk komoly hullámokat vetett. Egyik irány a "nekik mindent szabad", a másik a "hol vannak a rend éber őrei" megközelítés volt.
A Szapáry utca egyik legrégebbi épülete, a néhai Ságvári művelődési ház mellett, teszi a dolgát. Pusztul tovább. Szolnok városa, a környék lekerítésén túl semmit nem tud tenni. Semmit?
A Kivert Biztosíték (AKB) rovatban csak annyit akartam jelezni, hogy a Szabadság téri egykori bölcsőde kapuja mellől eltűntek a szép, régi utcanév- és házszámtáblák. Fájó sebek szakadtak fel.
