Szolnokon ólálkodó brit tudósok megállapították, hogy az önkormányzati választásokhoz közeledve nő az önként végzett és azonnal nyilvánosságra hozott, adókból fenntartott cégek helyett megcsinált munkák mennyisége. Dolgozatuk címe még kérdéses: befektetés, kampány vagy szemfényvesztés?
Újfajta képzés indításán gondolkodik a kamara építőipari szakmunkásoknak, címe: parkolás az építési terület közelében. Bár nem igénylik, egyesek szerint, elsősorban a belvárosi lakosok jogot kapnak majd arra, hogy a kurzus felvételére kényszerítsék az utcájukban ideiglenesen bütykölőket.
Elbizonytalanodom. Emlékeim szerint nagyjából 10-15 éve a szolnoki felsőoktatási intézménynek több ezer hallgatója volt. Aztán eltűntek. Ehhez képest tényleg siker, hogy erre a félévre egy kisebb középiskolányi diák iratkozott be. Tulajdonképpen a varjú is szépen énekel, ha elégszer mondjuk.
Szagot nem lehet fotózni, és leírni se könnyű. Szolnok belvárosában, egy tömbnyire a városházától, az Árkád Szapáry és Magyar utca közötti folyosóján olyan penetráns bűz terjeng, hogy a fényképező majdnem kiesett a kezemből. Magánterület? Közterület? Lényegtelen. Ez is Szolnok.
Lehúzott ablakkal, teljes hangerővel zenélő autók. Értelmetlenül újra és újra felvisító riasztók. Az egész várost átszövő éjszakai amatőr MotoGP. Munkagépeket túlharsogni próbáló rádiók. Érthetetlen folyamatos zeneszolgáltatás a Hild téren. Bármikor felzúgó repülők a fejünk fölött. Így élünk.
