Állandóan kellene egy hasonló kiállítás Szolnokon. Hozzátéve, hogy a régi képek szerintem keveset érnek, ha nem mondjuk el, mit érdemes látni rajtuk. Háromszor voltam önkéntes idegenvezető az Aba-Novák Erkel Galériájában, a Vincze Gyula gyűjteményéből rendezett kiállításon.
Szolnokra is van utalás Benedek Szabolcs Vörös, mint a vér című, alig egy hónapja megjelent regényében. A szolnoki kötődésű író új könyve egy különleges időutazás az éppen száz évvel ezelőtti Magyarországon, ahol olyan történelemből ismert alakok bukkannak fel, mint Korvin vagy Szamuely.
Harna Péter megérdemelt és parádésan megoldott jutalomjátéka a Szigligeti Színház utolsó bemutatójának címszerepe. Még akkor is, ha a Charley nénje csak egy felejthető, könnyed, zenés bohózat. Ami ettől még méltó lezárása is lehetne egy átgondolt évadnak. Az évad miatt azonban nem az.
Találj egy megtért bűnözőt, aki a fiatalokkal is foglalkozik. Aztán egy reményvesztett környéken egy srácot, aki ki akar törni, de ingadozik a könnyű pénz és a kemény munka között. Persze jöhet szerelmi szál is. Remek játékfilm ötlet. Csakhogy ez Bogdán Árpád dokumentumfilmje.
Az megvan, amikor az Üvegtigris harmadik részében, a büfé előtt Kamarás Iván azt kérdezi a lúzerektől, hogy "itt mindenki hülye"? Mire Reviczky Gábor azt feleli: "Itt? Itt, mindenki." Nagyjából ezzel az attitűddel érdemes beülni a Szigligeti mostani évadának ötödik darabjára.
