A szolnoki közbeszéd egyik kedvelt témája a Verseghy Gimnázium előtti mobil útelzárók működése, vagyis a Sóház utca időszakos zsákutcává nyilvánítása. Oly annyira, hogy ez még a választási kampányban is téma volt. A közlekedési táblák kavalkádjával meg nem foglalkozik senki. Holott viccesek.
Szolnokon 25%-kal kevesebb egyéni képviselői mandátum, 25%-kal kevesebb induló, 25%-kal kevesebb polgármester-jelölt. Hogy a választási kampány mennyivel volt unalmasabb, mint négy éve, még nem tudható, hiszen hátra van az utolsó hét. Ami egy nappal hosszabb lesz, mint 4 éve. Nagy meglepetésekre azért ne számítsunk.
Az országos sajtóból kellett megtudnom, hogy kínai kézbe került Szolnok jelképe. Azt persze tudtam, hogy eladták a Tisza Szállót, a ?Szolnok jelképe? kitétel viszont szíven ütött. Mert szeretem ugyan a Tisza Szállót, de baj, ha ezzel az épülettel azonosítják a várost.
Valaki feldobta, hogy a járdán bringázókat hamarosan büntetni fogja a rendőrség. Eddig is megtehette volna. Ám a semmiből most lett hír. A téma nagyjából annyira fontos, mint a nyolcvanas években a kesudió körül kialakult vita az És-ben. Tehát szóljunk hozzá.
Mit tehetünk, ha a belvárosban lakunk és tízéves gyermekünkre naponta rátör, hogy focizni szeretne? Vannak dolgok, amik nem hiányoznak addig, amíg nem szembesítik velük az embert. Például egy grund Szolnok belvárosában.
