Heti dilemmám, hogy akkor vagyok-e politikailag korrekt és szociálisan érzékeny, ha szó nélkül tűröm a kukánk többek általi, többszöri áttúrását, vagy akkor, ha jelzem, ez nemcsak kellemetlenséget okoz nekem, de nem is oldja meg a nehéz sorsúak problémáit. Inkább nem is lomtalanítottam.
A blogSzolnok 14 éves történetében először fordul elő, hogy leírom Szalay Ferenc, immár egykori polgármester nevét, de hát el kell ismernem, hogy szolnoki szubjektív élményportálom eddig még csak az ő városvezetése alatt működött. Ma egy korszak ér véget az életünkben.
Szolnok esetében 7.300.000.000, azaz hétmilliárd-háromszázmillió forintról van szó, ha a 2023. évi előirányzatot vesszük figyelembe a város módosított költségvetése alapján. Ez a 7,3 milliárd forint Szolnok éves kiadásainak nagyjából a hatodával egyenlő. Ráadásul a helyi gazdálkodókon múlik.
Építkezés miatt meddig foglalható el járda vagy parkoló Szolnokon? A közterületek ilyen használatából vajon mennyi bevétele van Szolnoknak és a cégeinek? Az így befolyó forintokat mire költik a választottjaink és a hivatalunk? Optimista próbálok lenni, ugyanakkor szubjektív is vagyok.
Szolnok vasutasváros. Abból a szempontból is, hogy jövőbeli fejlődése szorosan összefügg a magyar vasút fejlődésével. Éppen ezért számunkra sem mindegy, hogy az idén nyáron tapasztalt mélyrepülés meddig folytatódik. Az biztos, hogy egy közös vonatozás ezen a helyzeten már nem segít.