Nincs azon mit szépíteni, ha az ember fényes nappal, Szolnok belvárosában, önmaga számára is váratlanul hanyatt esik. Elsőre mást nem tehet: felugrik, körülnéz, hogy ki látta a produkciót, rendbe szedi a ruházatot, majd elhagyja a helyszínt. A sebek nyalogatása és az okok keresése később kezdődik.
A következő tanévre mindössze negyven államilag finanszírozott helyet kap a Szolnoki Főiskola, ezzel az intézményi keretszámok legnagyobb vesztesének számít az itteni felsőoktatási intézmény. A főiskola vegetálása vagy halála az egész városra negatív hatással lesz.
A belvárosban lévő telkek a város történetével és mindennapjaival összefonódó életet élnek. Ráadásul egy csomó titkot is rejtenek. Minderre persze csak akkor figyel fel az ember, ha egy ilyen telek naponta a szeme elé kerül.
Vagy visszasüllyed Szolnok a piszkos szürkeségbe, vagy feléled a helyiekben a valódi civil tudat, és sok olyan ügyet a nyakukba vesznek, amire mostantól a városnak egyszerűen nincs, vagy nem lesz elegendő pénze. Ez majd kideríti azt is, hogy ki a civil, és ki a pártok bábszínháza.
Tudta, hogy minden szolnoki ingatlantulajdonosnak építményadó bevallást kell készítenie január 15-ig? Nem is azzal van a baj, hogy adóval kell hozzájárulni a közös költségekhez, hanem a rövid határidővel, a rossz kommunikációval, és hogy nem partnernek, hanem adóalanynak tekintik a lakosságot.
