Szolnoki mesék

A Gagarin raj pajtásai egyre izgatottabban pillantgattak a télapó ünnepségen a tanító nénikre és a November 7. szocialista brigád mind idegesebb tagjaira, hiszen lassan öt óra volt, és a tanteremben mindenki tudta, hogy már a csomagok kiosztásának kellene következnie. Csakhogy fogalmuk sem lehetett arról, hogy a brigád egyetlen férfi tagja, aki a csomagokkal teli kosárral indult az iskolához, útközben beugrott az Amigo presszóba.

Lajos bácsi raktáros volt az ABC-ben, ahol a novhét tagjai is dolgoztak. Bármit megmozgatott, átpakolt, kijavított, de a pepecselős, kézügyességet igénylő, női munkáktól irtózott. Így az volt a hallgatólagos megállapodás az asszonyokkal, hogy ha összerakják a patronált gyerekeknek szánt télapócsomagokat, a bolt árubeszerző triciklijén akkora viszi azokat az iskolához, amikorra mondják. Ez a brigádtagoknak is jó volt, hisz így Lajos bácsi nem hátráltatta őket a harminchárom télapócsomag összeállításban, illetve az éppen nem műszakban lévőknek is, akiket az ünnepségen való részvételre kijelöltek, mert nem kellett cipekedniük és otthonról mehettek az iskolához.

A 4744-es számú Ságvári Endre úttörőcsapat Gagarin raját kisdobossá avatásuk óta patronálta a 700-as ABC November 7. szocialista brigádja. Valószínűleg azért találtak egymásra, mert az osztályba járó Kálmika anyukája pont abban az ABC-ben és brigádban dolgozott. A patronálás természetesen nemcsak a télapócsomagok összeállításában merült ki, hiszen gyereknapokon is vettek apró ajándékokat a pajtásoknak, az osztálykirándulásokra is mindig küldtek valami meglepetést, sőt a Tiszaligeti Napok főzőversenyein is ott serénykedtek a raj bográcsa körül. A Gagarin tagjai pedig minden évben november hetedikei és anyák napi műsorokkal kedveskedtek a brigádnak, akik ilyenkor ugyanúgy ellátogattak az osztályterembe, mint december 6-a környékén.

Arra az emlékezetes télapó ünnepségre is legalább egy hónapig készültek a Gagarin raj őrsei. A Hull a pelyhestől kezdve, a Télapó itt vanon át, Donászi Magda versekig minden szerepelt a Vuk, a Donald kacsa és a Winnetou őrsök műsoraiban, amit csak beleírtak az iskolai ünnepségek lebonyolítására összeállított rajvezetői segédkönyvben. Magdi néni, az osztályfőnök, egyben rajvezető ellenőrizte az őrsök felkészülését. És ahogy közeledett a télapó napja, úgy lett egyre idegesebb és harciasabb, mert szerinte az osztály trehány, semmirekellő, lusta volt, és meg sem érdemelték a novhetesek kedvességét, az ABC-ben összeállított különleges csomagokat, meg a szülők vendéglátását, ami az ilyen alkalmak elengedhetetlen része volt.

A napközi és a szakkörök után délután négykor kezdődött a Gagarin raj télapó ünnepsége az alkalomhoz illően feldíszített osztályteremben. A táblák előtt, az ablakoknál a November 7. szocialista brigád kosztümös, ridikült szorongató magas kontyos néniijei foglaltak helyet. Az őrsök padsoronként ültek. Hátul pedig Sztár és Márka üdítőkkel meg aprósüteményekkel terítettek a vendéglátáshoz a szülői munkaközösségben pedálozó anyukák. A padok előtt, az ajtónál volt akkora hely, ahol az őrsök egymást váltva felsorakozhattak, és izgulva, olykor hamisan meg sorokat tévesztve eldarálhatták a műsoraikat. Amikor a Vuk őrs elkezdte, még mindenki mosolygott. A Donald kacsa műsora előtt a novhetesek már összesúgtak, hogy hol lehet az a balfék Lajos, ám az ideges várakozáson kívül nem sokat tehettek. A Winettou szavalatai előtt már Magdi néni meg a napközi Gabika néni is érezte, hogy valami nem stimmel, ráadásul úgy tudták, hogy a csomagok még négy óra előtt megérkeznek az iskolába.

Amikor az eredeti tervekkel ellentétben, a három lelkesen megtapsolt műsor után nem a télapócsomagok kiosztására, hanem a vendéglátásra került sor, Lajos bácsi már tudta, hogy a tricikliről ellopták a télapócsomagokkal teli kosarat. Amit mégsem vihetett be az Amigo presszóba, ahová a hirtelen beköszöntött tél miatt csak egyetlen Hubira ugrott be. Álmában nem gondolta volna, mesélte az Amigo együtt érző közönségének, hogy a városi kapitányságtól egy saroknyira, bárkinek eszébe jutna ellopni egy télapócsomagokkal teli kosarat. Nem akart hinni a szemének, és annyira felbosszantotta magát a tolvaj szocialista embertípuson, hogy azonnal vissza kellett mennie az Amigoba valami szíverősítőért. Este nyolckor, a zárás után egy órával, csatak részegen tették ki a presszóból, de akkor észre sem vette, hogy időközben a triciklinek is lába kélt.

A Ságvári Endre úttörőcsapat Gagarin rajának otthonában, vagyis a 4. b. osztálytermében öt órakor már mondani kellett valamit a télapócsomagokra váró pajtásoknak, akik a narancsos Sztárok meg a meggyes Márkák utolsó kortyait büfögve érezték, hogy ez a télapó ünnepség más, mint a többi. Lehet, hogy mégis Magdi néninek lett igaza, és nem érdemlik meg a novhetesek nagylelkűségét? Netán valami régen elfelejtett rosszaság miatt az egész osztályt azzal büntetik, hogy potyára tanulták meg a télapós verseket? A teremajtó gyakori nyitódásából érzékelhették, hogy a folyosón zajlik az egyre idegesebb felnőttek válságtanácskozása, amit öt óránál tényleg nem lehetett tovább húzni, hiszen azután már a takarító néniké az iskola, ráadásul a legtöbb gyereknek haza kellett indulnia, ha nem akartak kikapni. Végül Kálmi anyukája, aki nemcsak boltos meg brigádtag, de szülői munkaközösségis is volt, adta elő erőltetett mosollyal, hogy a Télapónak biztosan sok dolga akadt, vagy elakadt a lassan szállingózó hóban, ezért nem érkezett meg az amúgy nagyon jól viselkedő, csodálatos műsorokkal készülő Gagarinosokhoz. De semmi baj! Az igazi Mikulás úgyis reggel érkezik, másnap biztos, mindenki kap valamit tőle.

Arról a télapóünnepségről mindenki csalódottan távozott. A Gagarinos kispajtások azért, mert az előző évekből pontosan emlékeztek a novhetesek télapócsomagjaira, amikben a különleges szaloncukrok mellett mindig volt akkoriban ritkán látott narancs, karamella, tejcsoki mikulás a szokásos Melba kocka, Frutti és nápolyik mellett. A novhetesek pedig azért, mert tudták, az előző heti Erzsébet és Katalin napi muri után a brigádpénzből már nem futja újabb télapócsomagokra, és bár megfogadták, hogy leverik azon a balfasz Lajoson, de addig is saját pénzből kellett a pótlásról gondoskodni. Ami nem kis szervezőmunka révén, másnap reggel minden kispajtás padján ott volt a 4. bében. Az csak a következő hétvége után derült ki, hogy a papírgyár közelében lévő lengyel piacon valaki pontosan olyan télapócsomagokat árult nagyon jó áron, mint amilyeneket a novhetesek készítettek a 700-as ABC öltözőjében.

(Illusztráció: Fortepan 207898, Főfoto)